Szia Mindenki!
Ezt a blogot sógornőmnek készítem, és persze mindenkinek, akinek van, vagy lesz pirosfülü ékszerteknőse. Az úgy történt, hogy 2-3 éve sógornőm bejelentette, hogy Írországba megy dolgozni. Volt ekkor neki két kb. 10 éves teknőce, Dagi és Dani. Nem tudom, volt-e rá még jelentkező, de mi bevállaltuk, majd vigyázunk rájuk. Ekkor még nem tudtuk mivel jár a teknőstartás. Nem mondanám, hogy hamar beleszoktunk, de igyekeztünk. Ekkor még alig haladta meg az átmérőjük a 10 cm-t. Mára legalább nőttek 5-5 cm-t. Annak ellenére, hoyg iszonyat meló van velük sokszor, és néha az agyunkra mennek, főleg amikor napokig kaparják az akvárium falait, mégis most már a családunk tagjaivá váltak. Ternészetesen karácsonykor ők is kapnak mindig ajándékot. Próbálunk jó gazdik lenni. Sokszor, főleg eleinte, olvasgattam interneten a teknősökről, teknőstartásról, amiket próbálok az életben is alkalmazni, hasznosítani. Most nyár van, nagyon nagy hőség, és szegénykéim szenvednek úgy, mint mi is. Próbálok úgy enyhíteni a szenvedésükön, hoyg néha öntök a vizükbe hideg vizet. Olyankor látszik, hogy kivirulnak. Igyekszem majd sűrűn csatolni róluk fotókat. Nem lesz nehéz, hisz a családi fotózások alkalmával rájuk is mindig jut egy-két kattintás a géppel.
Puszi mindenkinek!